Elnöki vétó az iraki kivonulásra
Nekem valahogy duplawéről mostanában mindig Enver Hodzsa, az imperialisták láncos egere jut eszembe, vagyis leginkább az imperialista láncos egér képzete, mivel erről az albán ex-zsebdiktátorról vajmi keveset tudok. A tagadhatatlanul imperialista George Duplawé Bush viszont kísértetiesen emlékeztet egy sarokbaszorított rágcsálóra, ami éppen harapni készül.
De a viccet félre téve az Elnök visszavág zwei, az Úr a sötétből 3 és a Rettegjetek kódtörők 4 folytatásos rémdrámák újabb epizódjában Duplawé megneszelve, hogy hihetetlenül sikeres Irak-politikája újabb csapást szenvedne a túlzottan korai amerikai csapatkivonás időpontjának meghatározásával, ravaszul megvétózta azt. Nesze neked ellenzéki Kongresszus.
“Setting a deadline for withdrawal is setting a date for failure, and that would be irresponsible,” Bush said. “It makes no sense to tell the enemy when you plan to start withdrawing.”
Vagyis: a csapatkivonás időpontjának kijelölése, a kudarc dátumának kijelölése, felelőtlenség lenne - nincs értelme megmondani az ellenségnek, mikor vonulunk ki…
Vow.
A kudarc dátuma, Einstein, az a dátum, amikor végképp becsődölt az amerikai iraki szerepvállalás, ott valahol az elején. Múlt idő. Full stop. A csapatkivonás maximum azoknak is nyilvánvalóvá teszi, akik ezt nem látták be EDDIG – minthogy abban a pillanatban ki fog törni Irakban a polgárháború, amint kiteszitek onnan a lábatokat, legalábbis minden jel arra mutat.
Kicsit cizelláltabban, avatottabb szerzőktől:
"... a körülmények korántsem normálisak. Irakban a helyzet napról napra romlik, és nemcsak hogy a fény nem látszik az alagút végén, hanem egyre inkább fenyeget az ország totális káoszba süllyedése. Az iraki jelenlét az elviselhetőség határát súroló katonai veszteségekkel (több mint háromezer amerikai halott) jár, rengeteg pénzébe (eddig 350 milliárd dollárjába) kerül az amerikai adófizetőknek, és érezhetően korlátozza Amerika cselekvőképességét más területeken. És ezért minden kétséget kizáróan a Bush-adminisztráció a felelős.
Lehet, hogy az iraki háború túlságosan ambiciózus célja – Irak mintademokráciává változtatása, melynek példáját közel-keleti országok sora követi – eleve megvalósíthatatlan volt. De az meg biztos, hogy a Bush-adminisztráció a háború katonai értelemben vett megnyerése után mindent elkövetett, hogy a sikernek esélye se legyen. Ezt tovább súlyosbította az a valóságtól teljesen elrugaszkodott kincstári optimizmus, amely a legutóbbi hetekig haladást látott ott, ahol fokozódó káosz van, és legfeljebb a haladás ütemével volt elégedetlen."
Neményi: Hogyan tovább Irakban, Beszélő, http://beszelo.c3.hu/cikkek/hogyan-tovabb-irakban
5 megjegyzés:
"A magyar hadsereg jó helyen van. A zömnek semmi baja. Az az egyharmadrész, amelyet legutóbb is említettem, ma is harcol, a többit meg nem kell félteni"
Kadar Gyula vezerkari ezredes tajekoztatasa a sajto szamara 1943 feb 12-en, hetekkel a Don-kanyari meszarlas utan. (idezte az index: http://index.hu/tech/tortenelem/donk26281891/)
De a poposabb izlesuek kedveert idezhetem az Erik a Viking atlantisziait is: "Nem sullyedunk, nem sullyedunk, nem sullye (glutty)"
kgb
Namost, állapodjunk meg abban, hogy attól még, hogy azt hajtogatjuk, hogy GWB egy kapitális segg, még nem oldódik meg az Al-Kaida nevével fémjelzett probléma, se Irak, se Afganszitán.
Mert lehet, hogy nem kellett volna odamenni, lehet, hogy egészen másképp kellett volna csinálni, de adva volt egy globális terrorszervezet, egy impotens ENSZ meg egy Izraelre kacsintgató Szaddam Husszein nevű vérnösző barom, amivel már - könyörgöm -csak akartunk kezdeni valamit?
És az is lehet, hogy elcseszték, de volna itt egy helyzet, amit meg kéne oldani, fiúk.
Mellesleg tényleg nem tuti előre közölni az ellenséggel, mikorra időzítse a nagybazdmeget Irakban, mert ugye azt Neményi úr is belátta, hogy a nk odaát helyzet egyre fokozódik.
A helyzet az, hogy az USA Kongresszus meg ezt leszarja, annyira tele van a töke Bush-al. Nekik tök mindegy volt eddig is hány iraki krepált ott be, és ide a rozsdást, hogy eztán se fogja őket érdekelni.
KGB
Ez a kincstári optimizmus ez teccett
Ikrek
Toma: én is hiányolom az írásból a minimális objektivitást és azt, hogy ezúttal szerzőnk nem kínál fel megoldási lehetőségeket. Mi az alternatívája a kivonulásnak? Lehet ott még a káoszt fokozni.
De dumának jó.
Heumann
Szerintem a Neményi cikk jó. Nagyon jó. Ami viszont hátborzongató, hogy úgy tűnik, az amerikai közvéleményt valóban egyáltalán nem foglalkoztatja hány iraki halt meg idáig Irakban, ami Szomália után a világ második legveszélyesebb országa. A Kongresszusnak ez tiszta belpolitikai ügy, Bush-t se kell félteni, de most én is hajlok arra, hogyha megkezdik érdemben a csapatkivonást, ki fog törni a pokol.
Arra kezdek rájönni, így figyelve a világot, hogy bármit is képzeltünk ez a demokrácia nevű társasjáték ez nem működik afrikai, iraki, afganisztáni és Kelet-Európai - legyünk konkrétak - magyar viszonyok közepette.
Megjegyzés küldése